SZUMÓ
A sportág bemutatása
A szumó japán tradicionális birkózás. A két mérkőző fél egy négy és fél méter átmérőjű körben küzd meg egymással. Az győz, aki a körön kívülre juttatja ellenfelét, illetve a küzdőtéren belül azt éri el, hogy a másik birkózónak a talpain kívül más testrésze is érintse a talajt. Különbséget kell tennünk profi és amatőr szumó között. A professzionális szumóban a versenyzők a meccspénzekből, illetve reklámbevételekből élnek, a legjobbak dollármilliókat keresnek évente. A legnagyobb bajnokot jokozunának nevezik, és óriási tisztelet veszi körül, de a profi szumózók többségét is szinte „félistenként” kezelik Japánban. A profi szumóban nincsenek súlycsoportok, csak abszolút kategória létezik, melyben például 120 kg testsúlyú szumóbirkózó megmérkőzhet akár egy 260-270 kilós versenyzővel is. Az amatőr szumóban vannak súlykategóriák, a férfiaknál 85 kg, 115 kg, 115+ kg, a nőknél 65 kg, 80 kg és 80+ kg (a női versenyzés a profi szumósoknál tiltott, és szentségtörést jelentene, viszont az amatőr szumóban 1998 óta létezik). A profi versenyhez hasonló az amatőröknél az abszolút kategória, melyben a legkisebbek is mérkőzhetnek a legnagyobbakkal. Mind a férfiaknál, mind a nőknél csapatverseny is létezik, melyben három-három versenyző mérkőzik meg egymást váltva a másik csapat szumózóival.
Története
Kevés olyan sportág létezik a világon, melynek fennállása óta nem változtak a szabályai. A szumónak több mint kétezer éves múltja van. A tradícióihoz nagyon komolyan ragaszkodó Japán népi birkózásának alapmozdulatai, a küzdelmet megelőző tiszteletadás, a technikai alapelemek, valamint a két szumóharcos összecsapásának szabályai szinte egyáltalán nem változtak az évszázadok során. Több legenda is szól a szumó kialakulásáról – az egyik szerint 2500 évvel ezelőtt a japán szigetek birtoklásáért mérkőzött meg egymással két isten (Takemikazucsi és Takeminakata). Az utóbbi vesztett, a győztes pedig megalapította Japánt. A tények mindenesetre azt mutatják, hogy a szumó kezdeti időszakában főleg mezőgazdasági rítus volt – imádság a jó termésért –, később a császári udvar és a tartományi udvarok szórakoztató programjává alakult át, majd pedig a szumósok testőri feladatokat láttak el. Tényleges versenysport jellegét a 19. században nyerte el. Japánban 1992-ben rendezték meg az első hivatalos felnőtt amatőr világbajnokságot, melyen még csak a férfiak mérkőzhettek. A Nemzetközi Amatőr Sumo Szövetség (ISF) 1996-ban AGFIS- (Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége) tagságot nyert, majd pedig 1998-ban Naganóban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) hivatalos olimpiai sportágként ismerte el a szumót, amely azóta folyamatosan próbál bekerülni a nyári olimpiai játékok versenyprogramjába. Magyarországnak 1995-től van ISF-tagsága.
Miért választottam a szumót?
Líbor Dezső
világbajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes, sokszoros magyar bajnok:
„A szumóban megtaláltam azt a sportágat, amelyre vártam. Most 215 kg a testsúlyom, de jól érzem magam, és sikeres vagyok nem csak a szumóban, de a magánéletemben is.
A szumónak köszönhetően amerikai akciófilmben és indiai mozifilmben is játszottam már.”
