SZKANDER
A sportág bemutatása
A mérkőzéseken a versenyzők egy speciális, szabványméretű asztalon küzdenek meg egymással. A mérkőzést az nyeri, aki lenyomja az ellenfele kezét az úgynevezett érintőpárnára, vagy a párna síkjával egy szintre. Több olyan szabály van a mérkőzés során, aminek megszegése úgynevezett faultot (hibát) von maga után, két fault pedig vesztett mérkőzést eredményez. Ezen szabályok a következők: a könyök nem emelkedhet meg az érintőpárnáról; a váll nem érintheti az öklöt; az egyik lábnak folyamatosan a padlón kell maradnia; a másik kézzel nem lehet elengedni az asztal oldalán lévő kapaszkodót. Az indítás pillanatában a csuklóknak egyenesen kell állniuk, utána azonban az úgynevezett csuklózás megengedett. Amennyiben a versenyzők keze szétcsúszik, azt egy speciális kötözővel kötik össze, amíg a mérkőzés véget nem ér.
Története
Magáról a szkandersport kialakulásáról rendkívül sok legenda kering a világban. Vannak, akik szerint egy ősi kelta játék, mások szerint pedig a török birodalom egy hasonló nevű vezére, Szkander bég tette próbára ezzel seregének tagjait. Az azonban biztos, hogy 1967-ben az Amerikai Egyesült Államokban megalakult a Szkander Világszövetség, World Armsport Federation (WAF) névvel, s mára öt földrészről több mint 70 ország tagságával büszkélkedhet.
Miért választottam a szkandert?
Kelemen László
többszörös országos bajnok, világbajnoki ezüstérmes:
„Fiatalként láttam, hogy ez egy egyszerű sport, aztán versenyzőként sokkal színesebbé vált, mivel sok technikai részletet tanultam meg. A versengés szelleme ragadott meg, ami azt hiszem, minden emberben jelen van. Nem egy súlyzóval kell itt küzdeni, hanem egy másik emberrel, az ellenféllel, akit le kell győznöm, túl kell járnom az eszén, taktikákat kell megvalósítanom.”
