SAKK
A sportág bemutatása
A sakkjátékot két játékos játssza egymás ellen a négyzet alakú, nyolc sorra és nyolc oszlopra felosztott sakktáblán, összesen 32, 16 világos és 16 sötét bábuval. Mindkét félnek egy-egy királya, vezére, két-két bástyája, futója és huszárja, valamint 8-8 gyalogja van. A bábuk menetmódja szabályban rögzített. A játékosok felváltva lépnek, és mindkettejük célja, hogy a másik fél királyát „bemattolják”, vagy döntő előnyt szerezzenek, s ezzel feladásra kényszerítsék az ellenfelüket. A játszma akkor végződik döntetlenül, ha ebben a két játékos megállapodik, patt jön létre a sakktáblán, illetve elméleti döntetlen állás alakul ki. A sakkjátszmát három részre osztjuk, megnyitásra, középjátékra és végjátékra. Két egyenlő erejű haderő küzd egymással. A küzdelemnek három eszköze van: anyag, tér és idő. Ennek a háromnak egymáshoz való viszonya szabja meg egy-egy állás valódi értékét. A király biztonsága, a bábuk értéke és hatása, a stratégia és taktika, a tervezés a legfontosabbak a sakkozásban. Annak érdekében, hogy egy-egy játszma ne nyúljon a végtelenségbe, a versenyeken sakkórát használnak, melynek segítségével meghatározható, hogy a játékosoknak mennyi gondolkodási idő álljon rendelkezésére a játék során.
Története
A sakkjáték eredete a mondák világába vész. Valószínű, hogy Indiából származik. A legrégibb forrás, amely a sakkjáték eredetét kutatóknak rendelkezésére áll, az arab el-Dsahiz-nak (868) játékokat tartalmazó könyve és az 1257-ből való arabs kódex, amelyet a British Múzeum őriz. A sakkjáték másfél évezredes történelmében sokat változtak a szabályok, ebben kezdetben a spanyolok, majd az olaszok játszottak főszerepet. A 18. században a vezető szerep az angol, francia és német mestereknek jutott. Az első magyar sakk-könyv 1758-ban Budán jelent meg, „Sach, vagy királyos játéknak szabott rendtartásai” címmel. Az első nemzetközi sakkversenyt 1851-ben Londonban rendezték meg, a sakkozás első hivatalos világbajnoki döntőjét 1886-ban az osztrák Wilhelm Steinitz nyerte meg. A Nemzetközi Sakkszövetség (Federation Internationale des Echecs – FIDE) 1924-ben alakult meg, az első sakkolimpiát 1927-ben rendezték meg Londonban.
Miért választottam a sakkot?
Polgár Judit
egykor a világ legfiatalabb „férfi nemzetközi nagymestere” volt, olimpiai ezüstérmes, szuperbajnok, a női világranglistát 37. alkalommal vezeti:
„A sakk segít a gondolkodásban az élet minden területén. Tudom használni a kreativitásom
fejlesztésében, a kitartásban, a nyerés és a vesztés feldolgozásában, a feszültség levezetésében, a tervkészítésben és a kombinatív készségem fejlesztésében.”
