RÁDIÓAMATŐR-SPORT
A sportág bemutatása
A rádióamatőr-sportág a technikai sportok közé tartozik. Három szakága van: a rádióforgalmi (RF), gyorstávírász (GYT) és a rádiós tájfutó (RTF). Az RF-versenyek célja általában egy adott időtartam alatt a versenykiírásnak megfelelően a lehető legnagyobb pontszámot elérni egy – a sportoló anyagi-technikai lehetőségeinek megfelelően – választott kategóriában. Ez azt jelenti, hogy morzetávíró, távbeszélő vagy digitális üzemmódban forgalmazva a meghatározott információcserével kölcsönösen igazolt rádió-összeköttetéseket kell létrehozni más rádióamatőr-versenyállomásokkal. Az elért összeköttetések egyenként meghatározott pontot érnek, amelyek összegét a versenykiíró által meghatározott szorzókkal megszorozva kapjuk a végeredményt. Szorzók lehetnek pl. az elért különböző országok, szigetek, földrészek, vagy egy adott ország államai, illetve megyéi stb. A versenyek végeztével egységes jegyzőkönyvek beküldésével és keresztellenőrzésével alakul ki a versenyen győztes állomások rangsora. A GYT-versenyeken morzejelek vétele-adása, valamint gyakorlati versenyszámok képezik a versengés alapját. Adott idő alatt (általában 1 perc) kell minél nagyobb sebességet elérni a karakterek vételében, illetve adásában. Ezen kívül számítógépes versenyprogram által imitált forgalmazási feladatokat is meg kell oldani időre. Az egyik esetben gyorsuló sebesség mellett leadott hívójeleket kell minél kevesebb hibával venni és visszagépelni, a másik esetben pedig rádióforgalmi versenyt imitáló körülmények között kell összeköttetéseket létesíteni. Az RTF-versenyek a tájfutóversenyzéshez hasonlóan változatos terepen zajlanak. A cél a terepen elrejtett rádióadók megtalálása minél rövidebb idő alatt, vevőkészülékkel és térképpel.
Története
A versenyzés, amellett, hogy a rádiózás hobbitevékenység is, szinte kezdettől fogva része a rádióamatőr-tevékenységnek. A kezdet kezdetén, amikor még csak morzejelek segítségével lehetett kommunikálni, az jelentette a kihívást, hogy ki tud nagyobb sebességet elérni ezek vételében, adásában. Eleinte csak vételmegfigyelő-versenyeket rendeztek, később már a kapcsolatteremtésre is rátértek. Párhuzamosan kialakultak az eredményeket bizonyító, az ellenőrzést is szolgáló jegyzőkönyvek elkészítéséhez szükséges szabványok. Az 1950-es évek végén, a 1960-as évek elején, amikor a technikai fejlődés már lehetővé tette viszonylag kisméretű, hordozható iránymérő vevőkészülékek építését, kezdetét vette a terepen való iránymérés, amelyből később a mai rádiós tájfutás alakult ki. A gyorstávírászsportot az 50-es évek végétől jegyzik. Kezdetben csak nemzeti bajnokságokat szerveztek, majd a 70-es évektől kezdődően már nemzetközi kupaversenyeket is. Ezek közül a legrangosabb a Duna-kupa volt. Az első Európa-bajnokság csak 1983-ban került megrendezésre, majd az első VB 1985-ben, Magyarországon. Jelenleg minden második évben felváltva rendeznek EB-t, illetve VB-t. Ma már valamennyi ország rádióamatőr-szervezete rendez versenyeket. Mindhárom szakágban megrendezésre kerülnek világ- és Európa-bajnokságok. Az elért helyezések adják a sportminősítések alapját.
Miért választottam a rádióamatőr-sportot?
Turjányi József, HA3GJ*
1967 óta rendelkezik rádióamatőr-engedéllyel. A nemzetközi RF-versenyeken
több tucat arany- és ezüstérmet szerzett. 1980-ban megkapta a „Magyar Köztársaság Kiváló Sportolója” elismerést. 1995-ben az első nagysebességű távírász világbajnokságon, amelyet Siófokon, az ő kezdeményezésére rendeztek, csapatával ezüstérmes lett: „A morze az életem…”
