ÖTTUSA
A sportág bemutatása
Az öttusa összetett versenysport, amely öt sportágból áll: lovaglásból, vívásból, lövészetből, úszásból és terepfutásból. Ez utóbbit az új szabályoknak megfelelően 2009-től kombináltan – biatlonszerűen (kéttusaszerűen) – bonyolítják le, a lövészettel együtt. A versenyek lebonyolítása lehet egyéni, csapat- vagy váltóverseny jellegű. A sportágak sorrendje – összefüggésben a 2009-ben bevezetett szabályokkal – megváltozott (azelőtt lövészet, vívás, úszás, lovaglás és futás volt a sorrend):
- vívás: párbajtőrvívás elektronikus találatjelzéssel, 1 tusra,
- úszás: 200 méteres táv teljesítése tetszőleges úszásnemben,
- lovaglás: egyes, kettes, illetve hármas akadályokból álló díjugratás,
- kombinált futás-lövészet (e kombinált szám leírása lejjebb olvasható).
Vívás
A vívás elektromos párbajtőrrel és teremben kerül megrendezésre. A két vívó közötti baráti küzdelmet asszónak nevezzük, melynek eredménye alapján meghatározható a győztes személye. Egy asszó ideje egy perc.
Úszás
Az egyéni versenyben az úszás távja felnőtteknek, junioroknak, ifi A és B korosztályoknak 200 m. Ifi C korcsoportban 100 m, ifi D és E korcsoportokban 50 m. Váltóversenyben 3 × 100 m felnőtteknek, junioroknak, ifi A és ifi B korosztályoknak. 3 × 50 m ifi C korcsoportban, 3 × 25 m ifi D és E korcsoportokban. A verseny szabad stílusú úszás, amely azt jelenti, hogy a versenyző bármely úszásnemben, versenystílusban úszhat. A fordulókban és a célba éréskor a versenyző valamelyik testrészével köteles a medence végét megérinteni.
Lovaglás
Valamennyi hivatalos egyéni UIPM- (Nemzetközi Öttusa Szövetség) versenyen a lovaspálya hossza 350–450 méter, amelyen 12 akadály van, köztük egy kettes és egy hármasugrásnak kell lennie. Legalább öt ugrást kell beiktatni a verseny szintjének megfelelő maximális magasságra állított akadályokkal. A magasságot a lovak képességeinek figyelembevételével kell megállapítani.
Futás, lövészet
A futás és a lövészet egyetlen kombinált számot képeznek. Ennek során a versenyzők „hendikep” rendszerben (a három szám alatt elért pontszámkülönbségekből időkülönbségeket generálnak, és ennek megfelelően indítják a versenyzőket) rajtolnak, kb. 20 m futás után 5 lövést adnak le, legfeljebb 1 perc 10 másodperc alatt. Újabb futószakasz következik, ezúttal 1000 m és 5 lövés leadása, aztán újabb 1000 m futás és 5 lövés, végül 1000 méteres futással zárul a verseny.
Története
Az öttusát az ókori olimpiák pentatlonja ihlette. Egy összetett, a fizikai és a technikai sportágak sajátosságait egyesítő új sport megalkotása volt a cél, amelyhez mesét is fűztek: Egy katonai futár fontos küldetésre indul, egy levelet kell eljuttatnia a folyó túloldalán elhelyezkedő szövetségeseknek. Lovon indul útnak, de az ellenség felfedezi, ezért karddal majd pisztollyal kell utat vágnia a harcmezőn. A lovát az ellenség kilövi, úszva kel át a folyón, végül futva juttatja el az üzenetet a címzettnek.
A modern olimpiák megálmodójának, Couberten bárónak az öttusa létrehozására vonatkozó javaslatát 1909-ben fogadták el. 1911-ben – elsőként – megalakult a svéd öttusaszövetség. Az első nemzetközi öttusaversenyre 1912-ben, a stockholmi olimpián került sor. Magyarországon az első versenyt 1927-ben rendezték meg. 1948-ban, Londonban megalakult a Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM), és az alakuló ülésen részt vevő magyarok bejelentették, hogy annak tagjai lesznek. Ezzel a döntéssel létrejött a Magyar Öttusa Szövetség.
Miért választottam az öttusát?
Marosi Ádám
a 2009. év világbajnoka:
„A Spartacusban úszóként kezdtem sportpályafutásomat. 14 évesen, amikor beláttam, hogy nem lehet belőlem világklasszis, nem akartam veszni hagyni azt a sok munkát, amit magamba fektettem. Az akkori edzőm javaslatára választottam az öttusát. Emlékszem, azzal kecsegtetett, hogy az úszás miatt kialakult kiváló keringésemnek köszönhetően nem sok problémám lesz a futással, és ha a technikai számokat is szorgalmasan gyakorlom, úgy két-három éven belül nemcsak háromtusában lehetek a legjobbak között, hanem öttusában is. A vívást és a lovaglást hamar megszerettem, míg a lövészet »csak« koncentráció kérdése. Ma már tudom, igaza volt, és én is jól döntöttem, hiszen egy rendkívül változatos, sokrétű, a széles közvélemény által tisztelt és szeretett olimpiai sportágban lehettem a világ legjobbja.”
