LOVASSPORT
A sportág bemutatása
A lóversenyekkel ellentétben, ahol a lovak gyorsasága, kitartása és a kitűnő teljesítménye az elsődleges szempont, a lovassportok versenyein a lovas felkészültsége, teljesítménye és tudása a mérvadó. Döntő jelentőségű, hogy a lovas az állatot engedelmességre idomítsa, és fejlessze ügyességét. Leendő sportolóink több szakág közül választhatják ki a hozzájuk legközelebb állót. A lósportokkal ellentétben (galopp és az ügetőversenyzés), ahol a versenyek eredményét nagymértékben a lovak felkészültsége (gyorsaság, kitartás) és kitűnő teljesítménye befolyásolja, és csak kisebb (de nem lebecsülendő) mértékben a lovas vagy a hajtó képességei, a lovassportok versenyein a ló és lovasának együttes, évekig történő felkészülése és a versenyen nyújtott közös teljesítménye hozza meg az eredményt. Lósportnak nevezzük a galopp- és az ügetőversenyzést.
Lovassport a díjugratás, díjlovaglás, lovastusa, fogathajtás, lovastorna, távlovaglás, westernlovaglás.
Története
Díjugratás: A lovasvadászattal egy időben terjedt el. Az első versenyt vadászlovak alkalmasságának felmérésére rendezték 1864-ben Dublinban. 1912-ben lett olimpiai sportág. A versenyek nehézségi fokát elsősorban az akadályok magassága, egymástól való távolsága és a pályán végrehajtandó fordulatok szabják meg. Díjlovaglás: Már i. e. 430 és 354 között élt Xenophon is foglalkozott a ló és lovas közti magas szintű gyakorlatok kifejlesztésével. A barokk korban Európa fejedelmi udvaraiban az ünnepségek állandó része volt a lovasbemutató. Az első versenyt 1873-ban Pozsonyban rendezték.
Lovastusa: Az egykori huszársági lovak alkalmassági vizsgáiból fejlődött ki. Az első versenyeken csak aktív katonatisztek vehettek részt. A szakág magába foglalja a díjlovaglást, díjugratást és a terepversenyt is. Fogathajtás: Az országúti távlovas fogatversenyekből és a fogatszépségversenyekből fejlődött ki. A 15. század végén először Magyarországon készítettek olyan kocsikat, melyek rugalmas felfüggesztésűek voltak. A II. világháború után Magyarországon rendeztek először Európa-bajnokságot 1971-ben Budapesten.
Lovastorna: A katonák ügyességének, erőnlétének fokozására szolgált.
Távlovaglás: Rendkívüli módon próbára teszi a ló és a lovas fizikai erejét, szellemi, akarati és erkölcsi képességét. Az első versenyjellegű távlovaglást 1892-ben a Bécs–Berlin és Berlin–Bécs közötti 580 km-en rendezték meg. A verseny győztese Stehrenberg Vilmos, magyar lovas volt. A szigorú állatorvosi felügyelet mellett lezajló versenyeken a lovas és lova 80-160 kilométeres távolságot tesz meg egy előre kijelölt pályán. Western/reining: Díjlovaglás western stílusban, vágtában bemutatva. A program elemeinek alapját az igazi „ranch-munka” során adódó feladatok szolgáltatták.
Miért választottam a lovassporttot?
Dallos Zsófia, díjlovas
5-szörös ifjúsági országos bajnok, 2-szeres junior országos bajnok, 3-szoros felnőtt országos bajnok, 8-szoros tanintézeti bajnok, 10-szeres Budapest bajnok:
„Többféle sportot kipróbáltam, de mikor választási lehetőségem volt, a lovaglás mellett raktam le a voksot. Családi hagyomány nálunk a díjlovaglás, ebben a közegben nőttem fel, így természetes volt számomra, hogy a lovakat választom.”
