LOVASPÓLÓ
A sportág bemutatása
A lovassportok között speciális a helyzete a pólósportnak, mivel itt csapatok küzdenek egymással, míg a többi ismertebb lovassportban általában egyéni verseny zajlik. A szabályos, kellően nagy („full size”) méretű pólópálya hossza minimum 250 yard (~230 m), szélessége maximum 200 yard (~180 m), ha van deszkaszegély, akkor maximum 160 yard (~146 m), a minimum pedig 130 yard (~120 m). A játékhoz külön speciális (argentin) pólópónikat tenyésztenek, de elméletileg bármely lovat igénybe lehet venni, amely megfelelően van kiképezve. A játékot 4-4 játékosból álló csapatok játsszák, és általában 4 chukker (mérkőzésrész) egy-egy játszma hossza. A játékosok tudásuk, teljesítményük alapján hendikep* értékelést kapnak (-2-től +10-ig, mely beszámít a csapatok közti góleredménybe). A hendikep beszámítás által a mérkőző csapatok esélyei kiegyensúlyozottabbakká válnak. A csapatok látványos küzdelemmel szórakoztatják a közönséget. A vágtázó lovak és a bravúros ütéseket bemutató játékosok szereplése örök élményt tud nyújtani.
Története
A póló feltehetően Közép-Ázsia sztyeppés pusztáin lakó népeinek lovasjátékából fejlődött ki. Az időszámításunk előtti évszázadokban elterjedt Perzsiában, majd később Kínában, Japánban és végül Indiában. Később az angol hódítók az utóbbi országban sajátították el e sportot. 1886-tól az USA-ba, majd onnan Argentínába jutott el a sport, s ez utóbbi helyen nemzeti sporttá vált. Magyarországon is régi hagyományai vannak e sportnak, 1884-től kezdődően működött a Budapesti Polo Club. A Magyar Polo Clubot pedig a magyar lovasok képzése, a magyar lovak idomítása céljából alapították meg. Gróf Andrássy Géza szervezte meg az első pólócsapatot az 1896-os millennium évében, és a gróf Széchenyi István által alapított lóversenypályán, a „Pesti gyepen” zajlott az évben az első játék. Ezt követően újabb klubok alakultak, és e fejlődésnek egyik legszebb eredményeként az 1936-os berlini olimpián kitűnően szerepelhetett a magyar válogatott csapat (Magyarország–Németország, 16:6), legyőzve a német válogatottat. A II. világháború és az azt követő politikai változás újra közbeszólt, a lótartás mesterséges visszaszorításának részeként e sportág megszűnt. A rendszerváltással egy időben indult újra a lovaspólósport. Ebben jelentős szerepet játszott a Magyar Polo Club újraalakulása és a tabajdi* nemzetközi színvonalú pólócentrum kiépítése.
Miért választottam a lovaspólót?
Dr. Ivanics György
a Hazai Lovaspóló Szövetség vezetőségi tagja, plasztikai sebész:
„Ifjúsági díjugrató bajnok voltam, azután orvosi pályára léptem, és olyan lovassportot választottam magamnak, ami exkluzív és különleges sport, és amit amatőrként is tudtam űzni válogatott szinten.”
