A kutyaszánhajtó sport sokoldalú ismereteket kíván. Érteni kell a kutyák viselkedéséhez, tartásához, etetéséhez, edzéséhez és tenyésztéséhez is. A versenyek fektetett nyomvonalon zajlanak, az elágazások egyezményes jelekkel vannak jelölve. A szánhajtó és a kutyái között nincs közvetlen fizikai kapcsolat, a szán elé befogott kutyacsapatot kizárólag a hajtó parancsszava irányítja. A fogat élén futó vezérkutya pontosan végrehajtja az utasításokat, a hajtó parancsára balra vagy jobbra téríti el a fogatot, gyorsabb vagy lassabb iramot diktál. A kutyák párnázott hámba fogva, erős kötélzettel egymáshoz és a szánhoz vannak kapcsolva. A hajtó a szántalpakon „rollerozhat”, vagy hátul futva tolhatja a szánt, segítve a csapat munkáját. A hosszútávú (long distance) fogatokba 16–20 kutyát is befognak, a gyorsasági (sprint) fogatok 4–10 kutyából állnak. A szánhúzókutyás versenyeket havas terepen rendezik meg, a sport hivatalos versenyszezonja december közepétől március végéig tart. A szános sprintversenyek távja 8–20 km, a középtávú (mid-distance) versenyeké 40–100 km, a hosszútávú (long distance) versenyeké pedig több mint 100 km. A kutyaszánhajtó sport általában koedukált (férfiak és nők együtt), külön női és férfi kategória csak az 1–2 kutyás szánok esetében van. Európa hóban szegény területein az elmúlt években kialakultak a sport hómentes szakágai: a kocsis kutyafogathajtás, a kutyás kerékpározás (bikejöring), a kutyás rollerezés (scooter) és a kutyás terepfutás (canicross). Hómentes versenyeket kizárólag 6–8 km-es távon rendeznek, +15 oC alatti hőmérséklet esetén.
Az emberek először kb. 4000 éve fogták be a kutyájukat a szán elé, a Föld leghidegebb vidékén, Szibéria térségében. Évszázadokon át tartó szelekció során jutottak el a nomád törzsek, elsősorban a csukcsok és a szamojédok a megfelelő kutyatípus tenyésztéséig. Ezeknek az állatoknak a kiváló tulajdonságait vették igénybe az Arktisz és az Antarktisz feltárásához. 1911–1912-ben Robert R. Scott a déli-sarki expedíciója során előnyben részesítette a pónikat és a gépeket a kutyaszánnal szemben, és ez a hiba az életébe került. Roald Amundsen a kutyák által vontatott szánok segítségével sikeresen elérte a Déli-sarkot. Amikor 1900-ban az aranyláz Alaszkában a tetőfokára hágott, a kitartó és jó kutyák rendkívül keresettek lettek, és hamarosan megrendezték az első kutyaszánhajtó versenyeket is. 1907-ben Észak-Amerikában megalapították a Nome Kennel Klubot, és még ugyanebben az évben megalkották az első versenyszabályzatot. Az első verseny, az All Alaska Sweepstakes 1908-ban 408 mérföldes távon zajlott Nome és Candle között. A sport világszövetsége, az IFSS (International Federation of Sleddog Sports) 1985-ben alakult meg, amerikai székhellyel (USA, Minnesota). Az IFSS 1986 óta tagja az AGFIS-nak,* és tagországainak száma folyamatosan bővül.
Köffer Lajos
sokszoros országos bajnok, Európa-bajnokság 4. helyezett:
„Engem a szabadság érzése fogott meg, az erdő, a kutyák, és a tábortűz, amikor lepihenünk. Szép tájak, fenyőerdő, az egész sport megragadó. Most már a fiam és a lányom is versenyez, épp most áll fel a fiam is a dobogóra!”