GYORSULÁSI VERSENYZÉS
A sportág bemutatása
A gyorsulási versenyzés két jármű közötti, egyenes pályán történő versenyzés, meghatározott távon. A világszerte elfogadott pálya standard negyed-, illetve nyolcadmérföld. Egy gyorsulási rendezvény hasonlóan épül fel, mint egy labdarúgó bajnokság – egy-egy forduló több, két jármű közti futamból áll. A versenyzőket kategóriákba sorolják a járműveik alapján, melyek speciális előírásai határozzák meg, hogy ki melyik kategóriában indulhat. A kategóriák a különféle közegben (föld, levegő, víz) használatos járművekből, illetve az adott közeg járműveinek egyedi bontásából tevődnek össze (pl. földi járművek esetén: autó, motor, kamion stb., és azok hajtás/hengerűrtartalom/feltöltés szerinti kategorizálása). A futamokat a több, különböző színű lámpából álló rajtautomata, az ún. „karácsonyfa” indítja. A startot zöld fény jelzi, erre rajtolnak a versenyzők. Ha egy versenyző a zöld jelzés előtt átlépi a startvonalat, elveszti az adott futamot. Az adott futamot az a versenyző nyeri meg, aki a távot a legrövidebb időn belül teljesíti.
Története
A gyorsulási versenyzés őshazája az Amerikai Egyesült Államok. Innen indult hódító útjára Európába. A ’90-es években elérte hazánkat is. A sportág hazai megalapításának előzményeként a látogatók különféle érdekes versenyeknek lehettek tanúi, melyek mind a gyorsulási versenyzés széles palettáját voltak hivatottak bemutatni. Ilyen rendezvény volt a 2001-ben megrendezett Harcjármű Gyorsulási Verseny, a 2002-ben megrendezett IMAC (Nemzetközi Repülő Gyorsulási Verseny), a 2003-ban megrendezett Jet-ski Gyorsulási Kupa. A népszerű sport 2006. február 15-én vált hivatalosan sportággá Magyarországon a Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség neve alatt. A sportággá válás óta minden évben rendszeresen megrendezésre kerülnek hazánkban az országos bajnoki futamok autós-motoros kategóriákban, a környékbeli országok versenyzőinek összefogásával az EESLC (East European Street Legal Challenge – európai szintű bajnokság), valamint a területi szintű egyéb versenyek. A sportágban a világbajnokságot a gyorsulási sportág nemzetközi felügyeletét ellátó IHRA (International Hot Rod Association – Nemzetközi Gyorsulási Szövetség) rendezi meg minden évben. Az IHRA jegyzi be a mért idő (legjobb idők) és a végsebesség kategóriánkénti világrekordjait is, melynek előírásai megkövetelik, hogy minden egyes csúcsot – legyen szó időcsúcsról vagy sebességrekordról – még egy, ugyanazon a versenyen elért, legfeljebb 1%-os eltérésű időeredménnyel igazoljanak. Amennyiben a versenyző erre nem képes, a rekord nem válhat hivatalossá.
Miért választottam a gyorsulási versenyzést?
Tamás Attila (Atis)
M4 motoros profi kategória 2008-as magyar bajnoka, idő- és sebességrekorder,
a nemzeti válogatott tagja:
„Imádom a gyors motorokat, és gyorsulás közben rengeteg adrenalin szabadul fel bennem.”
