GYORSKORCSOLYA
A sportág bemutatása
A gyorskorcsolya versenyein rendszerint párosával versenyeznek egy 400 m hosszú, ovális pályán. Minden körben a célegyenessel ellentétes, ún. váltóegyenesben sávot váltanak, így minden körben mindenki egy külső és egy belső kanyarívet tesz meg, azaz azonosan 400 métert. Természetesen az egyes távokon a pályaelőnynek megfelelően a rajtvonalak egymáshoz képest eltolva helyezkednek el. Egy verseny alkalmával mindenki egy távot mindössze egyszer fut, és időrend alapján rangsorolnak. Összetett versenyek esetén ez változhat. 4 távú összetett versenyeken 4 különböző távot futnak, sprint esetén pedig 2×500 és 2×1000 méter a versenytáv. Az összetett versenyeken a 4 futott versenytáv alkalmával elért időeredmény mindegyikét annyival osztják el, ahányszor az adott távban az 500 m megvan. Így tulajdonképpen négy 500 m-es időeredményt kapnak, amit összeadnak. Természetesen a legkisebb pontszámmal rendelkező lesz a verseny nyertese. Versenytávok a nőknél: 100, 500, 1000, 1500, 3000, 5000 m, férfiaknál: 100, 500, 1000, 1500, 5000, 10000 m.
Története
A 10. század idejéből írásos említés olvasható a korcsolyázásról, de vannak nyomok, amelyek szerint i. sz. 200-300 körül már ismerték a korcsolyázást. Körülbelül az 1800-as évek legelejére tehető az első gyorskorcsolyázó verseny időpontja is. 1805-ben Hollandiában, Leeuwardenben 130 hölgy részvételével tartották meg az első igazi amatőr gyorskorcsolyázó versenyt. Az urak ebben az időben csak kihívásos alapon versenyeztek egymással, és fogadásokat kötöttek a versenyzőkre. Az első gyorskorcsolyaversenyeket Európában egyenes pályákon bonyolították le. A hosszabb versenytávok miatt, valamint a sok induló és az időjárás szeszélye miatt áttértek a körpályán való versenyzésre, páronkénti indítással. A körpálya kisebb helyet igényelt, és a verseny minden fázisa állandóan látható volt. Magyarországon a rendszeres korcsolyázást először a Balatonon a 19. század első felében a keszthelyi Georgicon növendékei művelték, akiknek a sporteszközöket gróf Festetics György hozatta Hollandiából. Pesten az 1860-as években egymás után jöttek létre a sportegyletek, így a korcsolyasport is követte azokat az egyleti sportéletté alakulás társadalmi útján.
Miért választottam a gyorskorcsolyát?
Hunyady Emese
olimpiai bajnok (osztrák színekben), világ- és Európa-bajnok, világkupa-győztes, világcsúcstartó, „Az év sportolója” 94-ben Ausztriában, többszörös csúcstartó:
„Az tetszett meg ebben a sportban, hogy sikereim voltak benne, és nem pontozók döntötték el a versenyeredményeimet, hanem az ÓRA. Eredményeim hétről-hétre javultak, és ez a sikerélmény az, ami motivált. Edzőink nem siettették a sikert!
Szerencsére azt a sportágat választottam, amelyikhez tehetségem volt. Az edzésen jól éreztem magam, máig tartó barátságok kötődtek akkor. Jó társaság jött össze, és az edző is úgy viszonyult hozzánk – mind egyénileg, mind a csoportban –, hogy emiatt is jól éreztük magunkat.”
