GYEPLABDA
A sportág bemutatása
A gyeplabda egy igen régi múltra visszatekintő, ütős, labdás csapatsport. A játék célja, hogy a 7,5 cm átmérőjű és 160 gramm súlyú labdát az ellenfél 3,66 méter széles és 2,14 méter magas kapujába juttassuk. A kapus kivételével – szigorúan a szabályoknak megfelelő – egy maximum 737 gramm súlyú és általában 92 cm hosszú ütővel érhetünk a labdához. Az ütő anyaga hagyományosan fa volt, de mára már a különböző műanyagok keverékéből álló ütőfajta a legelterjedtebb. A labdát kizárólag az ütő lapos oldalával lehet érinteni. A kapus teljes testén védőfelszerelést visel, és bármely testrészével „megjátszhatja”, megérintheti a labdát. Nemzetközi mérkőzéseket kizárólag műfüves pályán lehet játszani. A pálya 91,4 méter hosszú és 55 méter széles, szabályos téglalap alakú. Les nincs. Mindkét csapat kapuja előtt található egy 14,63 méter sugarú félkör. A gól akkor érvényes, ha egy támadójátékos a körön belülről megüti a labdát, és az teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon. Két csapat játszik egymás ellen. Csapatonként 10 mezőnyjátékos és egy kapus lehet maximum a pályán. A játék során folyamatos cserére van lehetőség, de maximum 5-en nevezhetőek meg tartalékból. Két egyenlő jogokkal rendelkező játékvezető segíti a mérkőzés lebonyolítását. A használható büntető kártyák: zöld (figyelmeztetés), sárga (minimum 5 perces ideiglenes kiállítás), piros (végleges kiállítás és minimum egy meccses eltiltás). A téli időszakban a játék teremváltozatát játsszák, speciális szabályokkal.
Története
Először 1861-től, a londoni Blackheath Football and Hockey Club keretei között lehetett űzni a sportot. A kizárólag gyeplabdásokat tömörítő első klub a Teddington Hockey Club volt. A világon az európai gyarmatosító országok terjesztették, népszerűsítették a gyeplabdát. A Nemzetközi Gyeplabda Szövetséget (FIH – Fédération Internationale de Hockey) 1924. január 7-én Párizsban alapította meg Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Magyarország, Spanyolország és Svájc. A szervezet jelenleg 124 tagországot tömörít. Az Európai Gyeplabda Szövetséget (EHF – European Hockey Federation) 1969. május 3-án alapította meg tizenöt ország – köztük hazánk is – az egyesült királyságbeli Cardiffban. Magyarországon 1908-ban a MAC (Magyar Atlétikai Klub) jéglabdázói kezdtek gyeplabdaedzéseket tartani. Ezután több akkori sportklub is indított gyeplabdaszakosztályt. 1924-ben megalakult a Magyar Gyeplabda Szövetség. Első alkalommal 1928-ban írták ki a nemzeti bajnokságot. Az 1936-os Berlini Olimpián részt vett a magyar válogatott, győzött Belgium és az USA ellen, majd kikapott Japántól, valamint Indiától, és kiesett. Sajnos az 1945 utáni idők nem kedveztek az úri sportnak titulált játéknak. A nemzetközi élvonal és hazánk játékereje közötti távolságot csak növelte a FIH 1970-ben hozott határozata, mely szerint nemzetközi mérkőzést kizárólag műfüves pályán lehet játszani. Sajnos azóta nincsen nemzetközi mérkőzés lebonyolítására alkalmas vizes műfüves pálya Magyarországon. Ezért a fő hangsúlyt a hockey termi változatára fektetjük, ahol rendszeres résztvevői vagyunk a B csoportos küzdelmeknek. A sportág először 1908-ban mutatkozott be a Londoni Olimpián, így ez az egyik „legöregebb” csapatsportág az olimpiai mozgalomban.
Miért választottam a gyeplabdát?
Herberth Pál
gyeplabdajátékos, 3-szoros magyar bajnok, magyarkupa-győztes:
„Nagyon megtetszett ez a technikás sport, és az, hogy csapatban lehet játszani. Egy ütő és egy labda kitűnő kombináció, és futás közben kell vele bánni, ami megnehezíti, de szebbé is teszi a játékot.”
