A gyorsasági görkorcsolya sportág versenyein különböző távokat kell teljesíteni az ellenfelekkel vívott taktikai küzdelemben. A futamokat úgynevezett pálya és utcai helyszínen rendezik. A pálya hossza 160–300 m-es lehet, döntött kanyarokkal, beton, aszfalt, egyéb speciális felületű. Az utcai bajnokságok 400 m-től 800 m-ig terjedő aszfaltozott területen zajlanak, általában városok parkjaiban, parkolóiban, tereken. Egyéni indítású rövidtávú versenyeken egyenként mérik le a táv teljesítésének idejét. A középtávnak számító futamokban (500–1000 m), ahol 4–8 fő küzd egymással, selejtezők során kerülhetnek a döntőbe a legjobbak. A hosszabb távokon (3000 m-től 20?000 m-ig) egyszerre 20-40 fő is indulhat, és különböző szabályokkal teszik látványosabbá a versenyeket. Pl.: az utolsókat a körök végén kizárják, és a befutókörre már csak öten maradnak. A pontozásos távokon az elsőket körönként pontozzák, és a végeredményt a gyűjtött pontok alapján számítják ki. A maratoni versenyeket természetesen 42 km-en rendezik, általában városok központjában. A váltóversenyekben 3 fős csapatok indulnak. Különlegesség itt is található, a csapattagok körönként váltják egymást, így mindenki többször kerül sorra. A váltás a versenyben görkorcsolyázó csapattag elé bekorcsolyázó meglökésével történik.
A gyorsasági versenyek alatt a szabályok lehetőséget adnak a taktikai és a test-test elleni harcra is.
A 18. században több leírásban szerepel a görkorcsolya. A folyamatos ipari fejlődés hatására az 1900-as évek elejére egyre jobb görkorikat tudtak gyártani. A gyorskorcsolyázás mellett a műgörkorcsolya és a görhoki is egyre népszerűbb lett. Az európai szövetség (CERS) 1921-ben alakult meg Rómában. 1924-ben jött létre a világszövetség, 1937-ben rendeztek először világbajnokságot.
Fecskés Orsolya
felnőtt magyar bajnok, váltóban EB 5. helyezett:
„A testnevelő tanárom ajánlotta ezt a sportágat. Az edzések változatosak voltak, a sok versengés nagyon tetszett. Rövid idő alatt sokat gyorsultunk, így itt maradtunk. Láthatóan és érezhetően gyorsabb lettem, továbbá, mivel kissé maximalista vagyok, ezért itt mind egyéniben, mind csapatban megmérettethettem magam.”