EJTŐERNYŐZÉS
A sportág bemutatása
Az ejtőernyős sport rendkívül dinamikusan fejlődik, egyre újabb és újabb versenyágak születnek. A versenyágak két kategóriába sorolhatóak, az egyik a szabadesés közben, zárt ejtőernyővel végrehajtott manőverekből, a másik a nyitott ejtőernyővel történő sportfeladatokból áll. A klasszikus ejtőernyőzés célbaugrásból és stílusugrásból áll. A célbaugrásnál egy 2 cm átmérőjű pont a cél a földet éréskor, amelynek szélétől 15 cm-ig mérnek. A feladat a minél kisebb érték elérése. A stílusugrásnál szabadesés közben kell 360o-os vízszintes fordulók és hátraszaltók kisorsolt kombinációit a legrövidebb idő alatt minél kisebb hibával végrehajtani. Formaugrásnál 4, 8 és 16 fős csapatoknak kell szabadesés közben, adott időn belül, minél több, sorsolással kiválasztott alakzatsorozatokat, formációkat végrehajtani. Szabadesés közben végrehajtott versenyágak a szabadrepülés, a szabadstílus, a légdeszka (lábra erősített deszkával végrehajtott ugrás), amelyeket a köznyelv inkább összefoglalva „légi balettnek” nevez, de jelentősen eltérnek egymástól. Nyitott kupolás versenyszámok a kupola-formaugrás, ahol alakzatépítési és gyorsasági feladatokat hajtanak végre a csapatok, és a kupolakezelés (swoop), ahol a versenyzők egy fordulóval nagy sebességet gyűjtenek össze, és távolsági, sebességi, célra szálló és több más érdekes feladatot hajtanak végre. Egy manapság terjedőben lévő újabb speciális változat az ejtőernyős célbaugrást a háromtusával ötvöző verseny.
Története
Az ejtőernyős sport hivatalos kezdetét az FAI (Légisportok Nemzetközi Szövetsége) által 1951-ben Jugoszláviában, Bledben megrendezésre került I. Ejtőernyős Világbajnokságtól számíthatjuk. Ekkor még réseletlen, körkupolás ejtőernyőket használtak, és csak célbaugró versenyszám volt. Hazánkban 1953-ban rendezték meg az I. Magyar Nemzeti Bajnokságot.
Az intenzív technikai fejlődésnek köszönhetően megjelentek a réselt ejtőernyők egy jobb változatai, majd a 70-es években megjelentek a légcellás („paplan”) ejtőernyők, amelyeknek modern változatait a mai napig használjuk. Természetesen célbaugrás során ezzel a célterület mérete is lecsökkent: több száz méterről elektronikusan mért 15 cm-re.
A stílusugrás is hasonló módon fejlődött, és a kezdetleges távcsöves értékelést felváltotta a korszerű videotechnikás és számítógépes értékelés. A 70-es években kialakult a formaugró sportág, majd a kupola-formaugró sportág, amelyeket itthon évtizedes lemaradással kezdtünk el bevezetni. A 90-es évektől alakultak ki a látványos és népszerű új, modern sportágak, amelyek egyre több sportolót vonzanak.
Miért választottam az ejtőernyőzést?
Asztalos István
világjátékok győztese, légi világjátékok győztese, világbajnoki II. helyezett, Európa-bajnok:
„16 évesen nem kívántam a nagy átlagba beleolvadni, és így remek lehetőségnek látszott megmutatni, hogy én más vagyok. Az ejtőernyősökről köztudott, hogy bátrak, akkor nekem – egy elkallódásra hajlamos tinédzsernek – több sem kellett. Kiváltam a tömegből, és egy remek csapat tagja lettem.”
