Magyar Atlétikai Szövetség
Az atlétika mai mozgásformáinak alapja az ember természetes mozgásai, a járás, futás, ugrás, dobás. E természetes mozgásformák képezik az alapját az atlétika versenyszámainak, amelyek igen sokszínűek, változatosak. A változatosságot jól jellemzi az a tény, hogy az atlétika sportág keretébe belefér a kalapácsvetés és a maratoni futás is. Az eligazodás, a jobb áttekinthetőség érdekében a versenyszámokat szakáguk szerint csoportosítjuk. Napjaink atlétikája öt szakágra osztható fel: futások, gyaloglás, ugrások, dobások, többpróbázás.* A szakágak közül a leggazdagabb, legtöbb versenyszámmal rendelkező a futó szakág a maga 13 férfi és hasonló számú női olimpiai versenyszámával. Az ugró és a dobó szakág mind a férfiaknál, mind a nőknél 4-4 versenyszámmal gazdagítja az olimpia versenyprogramját. A gyalogló szakág a férfiaknál 2, a nőknél 1, az összetett versenyzés mindkét nemnél 1-1 versenyszámmal van jelen az olimpián. Ha a fenti adatokat összesítjük, olyan számot kapunk, amellyel jelenleg egyetlen sportág sem rendelkezik: az atlétikában 47 aranyérem talált gazdájára a legutóbbi olimpián.
Az atlétika sportág emellett méltán büszke arra, hogy a különböző versenyszámaiban elért teljesítmények objektívek, azaz az ember „gyorsabban, magasabbra, messzebbre” törő vágya az idő, illetve a távolság mértékegységeivel pontosan lemérhetőek. A küzdelmek résztvevőinek azonos feltételek melletti versenyzéséről a rendkívüli precizitással megalkotott versenyszabályok gondoskodnak.
A futószámok döntő többségét a szabadtéri versenyeken az ovális alakú, a belső szegélytől 0,3 m-re 400 m kerületű, futósávokra osztott futópályán bonyolítják le, amelynek felülete műanyag. A maratoni futást és a gyaloglószámokat részben vagy teljesen pályán kívül, lezárt közúton rendezik meg.
A távolba és a magasba történő ugrásokhoz nélkülözhetetlen a szabályok által előírt hosszúságú műanyag borítású lendületszerzési terület, valamint a leérkezőhely, amely távolba ugrásoknál a homokmeder, míg a magasba ugrásoknál puha felületű, rugalmas habszivacs.
A négy dobószám közül hármat meghatározott átmérőjű, sima, cement felületű dobókörből hajtanak végre, míg a gerelyhajításhoz előírt hosszúságú, általában műanyag felületű nekifutó pálya szükséges.
Az atlétika gyűjtőfogalom körébe tartozó természetes mozgásformák verseny jelleggel történő végzése feltételezhetően egyidős az emberi civilizáció kialakulásával. Ugyanakkor az első dokumentált információk az atlétikáról az antik görög játékokról, mindenekelőtt az Olümpiában megrendezett versenyekről származnak.
A görög olimpiai játékok megszűnése (i. sz. 394) és a modern olimpiai játékok megszületése (1896) közötti igen hosszú időszakban az egymást követő társadalmi-gazdasági formációk kialakították sajátos testkultúrájukat, amelyben az atlétikai jellegű mozgásanyag és versenyek hol erősebben, hol háttérbe szorultan kaptak szerepet. A mai értelemben vett atlétika kialakulásának kezdete a 19. század eleje. A modern atlétika megszületésében meghatározó szerepet játszottak angol, majd később az észak-amerikai középiskolák, egyetemek és a 19. században gyorsan alakuló atlétikai klubok, amelyek létrehozták a nemzeti szövetségeket. Az első modern olimpián, 1896-ban az atlétika 12 férfi versenyszámával a versenyprogram gerincét alkotta. A nők 1928-tól vesznek részt az olimpiák atlétikai versenyein.
A századforduló után, 1912-ben, 17 nemzeti szövetség megalapította a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget (IAAF), amely nagymértékben elősegítette a sportág 20. századi fejlődését. Az IAAF irányító és szervező munkájának eredményeként az atlétika a világ szinte valamennyi országában jelen van, napjainkra a tagszövetségek száma 213.
Dr. Kovács Dusán
atléta, 400 m gátfutás országos csúcstartója 1997 óta, olimpián, világbajnokságon és Európa-bajnokságon elődöntős:
„A sportág sokrétűsége tetszett meg nekem, az, hogy sokfajta versenyszámot ki tudtam próbálni. Többpróbáztam,* és a gyermekeknek is ezt javaslom, hogy próbáljanak ki több versenyszámot is. Megtanított arra, hogy jobban koncentráljak, jobban küzdjek, önmagamat legyőzzem, a legjobbat hozzam ki magamból. A test teljes képzése miatt ajánlom. Előnye, hogy bárki számára elérhető, nem nagy az eszközigénye, akár egy pár cipő is elegendő hozzá.”
Magyar Atlétikai Szövetség